Már csak egy hét, és széteshet az Európai Unió...


Hamarabb hullik darabjaira az unió, mint vártuk?

... Nagy-Britannia a jelenlegi felállás szerint nem kérne Brüsszelből.

A brit és európai politikai élet január 22-ére vár. David Cameron brit miniszterelnök ekkor tartja majd meg régóta várt beszédét, amelyben részletesen felvázolja a szigetország kormányának jövőbeli Európa-politikáját – írja a kitekinto.hu. Mára ugyanis világossá vált: dacolnak a britek az Európai Unióval.Nagy-Britanniában az uniós költekezés – ahogy David Cameron brit miniszterelnök korábban fogalmazott - „felháborító növelésének” szeretnének véget vetni. Ott ugyanis fontosnak tartják megvédeni a brit adófizetőket, így jelezték: megvétózzák az EU-s megállapodást a költségvetésről, ha az hátrányba hozza az állampolgárokat. 

Azt kérték, a költségvetést jelentősen, nagyjából 200 milliárd euróval fogja vissza az unió. Kérdés, meddig mennek el a britek, mivel próbálnak azért egy „újfajta egyezséget” elérni az Európai Unióval a hozzá fűződő viszonyrendszeréről. „A brit választóknak meg kell adni az esélyt, hogy erről véleményt nyilvánítsanak” - mondta David Cameron brit miniszterelnök. (Szemben a magyar kormányfővel, aki ezt nem tartja annyira fontosnak, hiába érzi, hogy a magyarok jó része elfordult az uniótól – ha nem így lenne, nem indítani a külügyminisztérium több tíz millió forintért kampány az EU népszerűsítésére. A Jobbik korábban többször jelezte, népszavazáson kellene dönteni a tagságról.) A britek legalább reménykedhetnek: lesz népszavazás

Cameron január végén Hollandiában megtartja régóta várt – és már többször elhalasztott – beszédét, amelyben felvázolja az Egyesült Királyság jövőbeli Európa-politikáját. A beszéd során várhatóan említésre kerül több fontos kérdés is. Például hogyan képzeli el a Konzervatív Párt Nagy-Britannia helyét az EU-n belül, s egyáltalán, milyennek képzeli a brit vezetés a jövő Európai Unióját? Amire pedig az euroszkeptikus brit tömeg leginkább kíváncsi: lesz-e referendum a brit EU-tagságról, s ha igen, mikorra várható?

David Cameron szavai egyaránt fognak szólni az amerikai elnöknek, aki európai érdekeltségének jövője miatt aggódik; a német kancellárnak, aki az Európai Unió jövője miatt aggódik; illetve a brit euroszkeptikusoknak, akik Nagy-Britannia szuverenitásáért aggódnak.

Amerika aggódik

Amerikában különösen izgulnak. Philip Gordon, az amerikai Külügyminisztérium vezető tisztségviselője korábban úgy nyilatkozott: bár az Egyesült Királyság mindig kulcsfontosságú szövetségese lesz az Egyesült Államoknak, s kizárólag rá tartozik saját érdekeinek meghatározása, Amerikának érdekében áll egy erős brit hang jelenléte az Európai Unióban. Hozzátette: fejlődő kapcsolatunk van az Európai Unióval, mint intézménnyel, amely egyre nagyobb hanggal rendelkezik a világban. Szeretnénk egy erős brit hangot látni ebben az EU-ban. Ez Amerika érdeke.

Nick Clegg liberális demokrata miniszterelnök-helyettes január 10-i rádiószereplésekor reagált a külügyminisztériumi tisztviselő nyilatkozatára, és egyebek mellett azt mondta, hogy „ha vezető szerepet akarsz betölteni a világban – és amiben dolgozunk, az egy globalizált környezet – az első dolog, amit tenned kell, hogy a saját vidékeden légy erős”.

Uniós kritikák

A brit vezetés sorra kapja Európából a figyelmeztetéseket: rossz irányba tart, amikor az uniós alapszerződés módosítására törekszik, valamint rosszul tenné, ha kilépne az EU-ból, mivel az negatív hatással lenne mind a szigetországra, mind pedig az unióra. Egyebek mellett az euroszkeptikusok azon, gyakran emlegetett elméletét kifogásolják, amely szerint a britek az EU-tagságot EFTA-tagságra (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) cserélhetnék. Egyesek durván fogalmaznak, és azt követelik Nagy-Britanniától, ne zsarolják Európa többi részét.

Egyre többen az unió ellen

Az euroszkeptikusok részéről erőteljes nyomás nehezedik belföldön a Cameron-kormányra: a Guardian brit ellenzéki napilap legfrissebb közvélemény-kutatása szerint ha másnap népszavazást tartanának az Európai Unió kérdéséről, a válaszadók több, mint fele (51 százalékuk) a kilépés mellett voksolna. A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 40 százaléka szavazna a maradás mellett.
A brit miniszterelnök emellett kénytelen azzal is szembenézni, hogy saját pártján belül egyre egyértelműbben tapasztalható a szakadás EU-pártiak és euroszkeptikusok között. Az elmúlt év során több alkalommal is volt példa rá, hogy az unióhoz fűződő kérdésekben jelentős számú tory képviselő szavazott a hivatalos irányvonallal szemben.

Nigel Farage, az EU-ból való kilépést támogató UKIP (United Kingdom Independence Party) vezetője keményebben nyilatkozott. Szerinte Európa nem létfontosságú a brit üzleti élet szempontjából, és a briteknek az Európán kívüli világ felé is kell nyitniuk. Az Egyesült Államok nyilatkozatára pedig a következőképpen reagált: nemet mondtunk Amerikának Vietnamot illetően, és nemet fogunk mondani az EU-t illetően is, ha szóhoz engedik jutni az embereket. (kitekinto.hu nyomán barikad.hu)

Mikor lesz az összeomlás?