Az Együtt 2014 magyartalan „alkotmánya”


A Bajnai-Juhász-Kónya triumvirátus által fémjelzett Együtt 2014 nevű képződménynek nem tetszik Magyarország Alaptörvénye. Nekem sem tetszik maradéktalanul a jogszabály, s Zétényi Zsolttal értek egyet, aki így fogalmazott: „Ez az okmány valahol középen van a legjobb és a legalacsonyabb szint között, s ez reálpolitikailag igen nagy eredmény”. Az említett képződmény vezéreivel mégsem értek egyet: ők nem jobbítani akarják az Alaptörvényt, hanem el akarják törölni az eddig elért eredményeket. Bajnaiék visszavágynak a kommunista múltba: a jogfolytonosság megszakítására, a történelmi hagyomány megtagadására szövetkeztek. Ennek bizonyítéka az a két „dokumentum”, amelyet tegnap tettek közzé honlapjukon.

Az Együtt 2014 nevű képződmény két „iratot” is közzétett saját honlapján. Az első ezt a címet viseli: „Az Alaptörvény minimális módosításának tervezete”. A második szöveg címe: „Egy alkotmány lehetséges tervezete”. Az alábbiakban az első „irat” néhány részletét osztom meg az olvasókkal. Kíváncsi voltam ugyanis arra, hogy az említett képződmény számára mi a „minimális”. Mit mondjak: a „maximumra” törekedve értelmezték a „minimális” szót.

Nézzünk néhány „minimális módosítást”.

Hatályos Alaptörvényünk szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. Majd új bekezdésben: „Magyarország támogatja a gyermekvállalást.”

Az Együtt 2014 az idézett mondatokat eltörölné, helyükre ez kerülne: „Magyarország védi a családot és támogatja a gyermekvállalást.”

A „minimális módosítás” jegyében a „házasság” intézményének védelme kikerülne a jogszabályból. Vajon miért? Íme, az Együtt 2014 „tervezetének” indoklása:

„A módosítás a házassággal kapcsolatos ideologikus viták elkerülése érdekében nem foglal állást arról, hogy kik között jöhet létre házasság. Ezzel sem pro, sem kontra nem foglal állást a melegházasság ügyében, hanem annak eldöntését a többségi, demokratikus döntéshozatal körébe utalja.

A módosítás elhagyja továbbá a dagályos megfogalmazásokat, ezzel a rendelkezés jogi tartalmára összpontosít.”

Értjük jól, ugye? A házasság fogalma Bajnaiék számára nem egyértelmű, a pontos meghatározás a jövőbeni „demokratikus döntéshozatal körébe” utaltatik. Hát ez aztán marhaság a javából: minden normális ember tudja, házasság csak férfi és nő között jöhet létre, ezt a tényt semmiféle „többségi” döntés sem változtathatja meg. Ha mégis megteszi, törvénytelen „többséggé”, legitimitás nélküli, erkölcstelen hatalommá válik.

Az idézett szöveg másik érdekességére külön is szeretném felhívni az olvasó figyelmét. Azt írják Bajnaiék, hogy az általuk javasolt módosítás elhagyja „a dagályos megfogalmazásokat”. Vajh’ mire is gondolhattak bájos világpolgáraink? Az Alaptörvény hatályos szövege – idéztem fentebb – úgy említi a családot, mint a „nemzet fennmaradásának alapját”. Nekik ez a három szó a „dagály” – hogy miért zavarja apályos lelküket-elméjüket ez a megfogalmazás, talán nem kell magyaráznom.

Menjünk tovább. Idézem Alaptörvényünk R) cikkét:

„(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezõek.

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”

Milyen „minimális” változtatást javasol az Együtt 2014? Íme:

„(1) Az Alaptörvény Magyarország alkotmánya, jogrendszerének alapja.”

Látjuk, egyetlen szót iktattak be az első bekezdésbe: „alkotmánya”. Mi ennek az oka?

Egy országnak nem lehet egyszerre két alkotmánya: egy chartális és egy történeti. Az egyetlen törvénybe foglalt alkotmányt nevezzük chartálisnak, a történetileg létrejött sarkalatos vagy alaptörvények összességét pedig történeti alkotmánynak. Magyarországnak soha nem volt chartális alkotmánya, kivéve a törvénytelen, illegitim kommunista diktatúra évtizedeit: az 1949-ben, szovjet mintára gyártott „papirosalkotmány” felszámolta a jogfolytonosságot, a történeti alkotmányt félretolva letért az alkotmányosság útjáról. Ezért kellett a szemétbe dobni ezt a toldozott-foldozott „papirosalkotmányt”, amelyért a szélbaloldalnak annyira fáj a szíve.

Hatályos Alaptörvényünk tehát nem „alkotmány”. Nem véletlenül. Idézem dr. Zétényi Zsoltot:

„A magyar alaptörvény elnevezése azért találó, mert egyszerre fejezi ki, hogy a jelenkor alkotmányjogának legfontosabb, ’alapvető’ szabályait tartalmazza, így rokona a nyugati alkotmányoknak, tartalmilag alaptörvényeknek, de egyúttal része a magyarországi alapvető törvények történeti folyamatának, azokra, ’a történeti alkotmány vívmányaira’, értékeire épül. Semmiképpen sem kisebb súlyú vagy jelentőségű, mint egy alkotmánycharta, sőt a legitimáló, hitelesítő erőt adó évszázados jogi tapasztalatban, hagyományban, közösségi sorsban gyökerezése sokkal súlyosabb, hitelesebb, patinásabb, a társadalom, a nemzet által szerethetőbb.”

Az Együtt 2014 törekvése, hogy a jogfolytonosságot, az „éltető gyökerekkel” való kapcsolatot megszakítsa. Az Együtt 2014 számára nem létezik ma is élő és ható történeti alkotmány (csak valami holt emlékként), tehát elutasítja a magyar hagyományt. A hatályos Alaptörvény ilyen jellegű módosítása ezért magyar ember számára elfogadhatatlan – nincs visszaút a nemzetietlen, „papírosalkotmányos” múltba, ahová Bajnaiék oly nagy igyekezettel sietnek.

Lépjünk tovább. Lássunk egy újabb, „minimális” módosítást.

Hatályos Alaptörvényünkben ez szerepel:

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Vajon mi a baja ezzel a szöveggel Bajnaiéknak? Egyetlen „apró” módosítást javasolnak: a szöveg elejéről törölnék az „egységes” szót. Ahogy írják: ez csupán „szimbolikus jellegű módosítás”. Aha!

S miért lenne szükség erre a „szimbolikus” lépésre? Íme, Bajnaiék indoka:

„A magyar történelem viharai sajnálatos módon a politikai nemzet és a kulturális nemzet kettős fogalmának létezését eredményezik. Ezt a kettősséget az sem takarja el, ha az Alaptörvény mindezt tagadni próbálja.”

Ezt az érvet már ismerjük: 2004. december ötödike előtt hasonló érveket hangoztattak az akkor kormányzó magyartalan pártok vezetői. A szomorú végeredmény közismert.

Idéztem már fentebb hatályos alaptörvényünk R) cikkének harmadik bekezdését:

„Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”

Bajnaiék szerint ezt a mondatot is törölni kellene a jogszabályból. Hogy miért? Írtam már előbb: az Együtt 2014 nevű képződmény számára a történeti alkotmány ócska kacat (az alaptörvény preambulumára később térek ki). Az Együtt 2014 vezérei a jogfolytonosság megszakítását, az alkotmányosság felszámolását tűzték ki célul, s ezt nem is tagadják. Ők a Rákosi-féle „papirosalkotmány” új verzióját szeretnék életbe léptetni – más megfogalmazásban (de azonos céllal). Nézzük, mivel indokolja az idézett bekezdés törlését az 1949-be visszavágyó csapat:

„Az Alaptörvény preambulumának hatályon kívül helyezése az arra való utalás deregulációját is szükségessé teszi. A történeti alkotmány ‘vívmányai’ egyfelől nem rendelkezik egyértelmű normatartalommal, másrészt a politikai közösség egy része számára nem elfogadható a mai közjogi jelentősége.”

Bajnaiék szerint tehát a „történeti alkotmány” – illetve annak mai közjogi jelentősége - egyes magyarhoni lakosoknak „nem elfogadható”. Vajon kikre gondoltak? Mert magyar ember a történelmi, jogi stb. hagyományait nem tagadja meg. Ahogy egy angol, vagy egy francia sem a maga múltját. Képzeljük el, hogy az idézett szöveget egy angol politikus írja le: vajon mi történne Angliában? Mit tennének a békés angol polgárok egy ilyen politikussal?

Kibújt tehát a szög a zsákból: az előbb idézett szövegből is kiderül, hogy a hatályos Alaptörvény preambulumát mindenképpen törölné ez az idegenszívű társaság. Szerintük a Nemzeti Hitvallás törlése is „szimbolikus jellegű módosítás”. Miért kellene törölni az Alaptörvény preambulumát? Olvassuk el az indoklást:

„A Nemzeti Hitvallás – számos, egyébként büszkén vállalható mondata ellenére – a jelenleg kormányozó pártok ideologikus-propagandisztikus megfontolásait önti szövegbe, amely a politikai közösség egy jó része számára nem elfogadható. Mivel nem mutatkozik esély arra, hogy széleskörű konszenzussal lehessen egy (majdnem) mindenki számára elfogadható preambulumot készíteni, a tervezet csak a jelenlegi preambulum deregulációjára korlátozza önmagát.”

Hogy pontosan mi a baj a preambulummal – az idézett szövegből nem derül ki. Csak annyit mondanak Bajnaiék, hogy sok ember számára elfogadhatatlan a Nemzeti Hitvallás, s jelenleg nincs esély mindenki számára elfogadható preambulum készítésére. Ők mégis készítettek egy új preambulumot, amely az Együtt 2014 által közzétett másik „irat”, az „Egy alkotmány lehetséges tervezete” címet viselő szóhalmaz elején kapott helyet. Olvassuk el figyelmesen ezt a szöveget, s utána a jelenleg hatályos Alaptörvény preambulumát, amelyet Bajnaiék – szellemi elődeik nyomdokain haladva - szeretnének végképp eltörölni.

Íme, az Együtt 2014 nevű képződmény által javasolt preambulum:

„Mi, a Magyar Köztársaság állampolgárai a sokszínű magyar nemzet egészéért viselt felelősséggel, a zsarnokság és az elnyomás évtizedei után visszaszerzett szabadságunk birtokában egy emberként teszünk hitet a demokrácia alapeszméi és intézményei: az alapvető jogok védelme, a jogállamiság és a hatalommegosztás mellett.

Tisztelettel emlékezünk meg a Szent István-i államalapításról, amely a kereszténység felvételével Európához kötötte a magyarság sorsát. Büszkék vagyunk a történeti magyar alkotmányra, amely az Aranybullával és a Szent Korona tanával a korlátozott hatalom eszméjét évszázadokkal ezelőtt a magyar gondolkodás részévé tette. Követői vagyunk a szabad Magyarország hagyományának, amelynek jegyében a nemzet 1848-ban és 1956-ben megkísérelte kivívni a függetlenségét, majd 1989-90 vértelen, jogállami forradalmában megteremtette a harmadik Magyar Köztársaságot.

A jövőnk iránti felelősség ugyanakkor megköveteli a múlt bevallását, az őszinte szembenézést elődeink tetteivel. A huszadik századi totalitárius rendszerek, a Vészkorszak és a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöknek nemcsak az áldozatai, de az elkövetői is honfitársaink voltak. Osztozunk a fájdalomban és a bűnbánatban egyaránt. Ezért olyan alkotmányt alkotunk, ami fékekkel és ellensúlyokkal nyújt védelmet bárki ellen, aki az emberi jogok megsértésére és a demokrácia korlátozására törekszik.

A fenntarthatóan gyarapodó Magyarországot az európai demokratikus országok közösségének egyenjogú tagjaként, a szabad világ megbízható szövetségeseként akarjuk utódainkra hagyni.”

Ne tévesszen meg senkit a kereszténység felvételére, a történeti alkotmányra vagy a Szent Koronára való hivatkozás. A szöveg gyártói számára mindez a lezárt múlt részre, nem tartozik a jelenhez és a magyarság jövőjéhez. Hogy világosan lássuk az idézett szöveg idegenszerű üzenetét, olvassuk el hatályos Alaptörvényünk preambulumát:

„Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”

Ijesztő a különbség a két szöveg között. Miről nem szól az Együtt 2014 javasolt preambuluma? Csak néhány példát említek.

A hatályos Alaptörvény Isten nevével (Himnuszunk első sorával) kezdődik. Bajnaiék szövegéből Isten hiányzik.

A hatályos Alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Bajnaiék szövegéből ez a megállapítás hiányzik. Ahogy a nemzet szellemi és lelki egységének gondolata sincs jelen az Együtt 2014 tervezetében.

A hatályos Alaptörvény kinyilvánítja a kommunista „papirosalkotmány” érvénytelenségét, s nem ismeri el a történeti alkotmány közel öt évtizedes felfüggesztését. Az Együtt 2014 szövegéből ez a fontos rész szintén hiányzik.

S végül még egy „apróság”: a hatályos Alaptörvény preambuluma szerint a Szent Korona „megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”. Ez nagyon fontos mondat - Bajnaiék szövegében természetesen ez a kitétel sem szerepel, hiszen számukra a Szent Korona csupán múzeumi tárgy.

Zétényi Zsolt 2011-ben azt mondta, hogy az Alaptörvény megalkotásával a jogfolytonosság helyreállítása még nem valósult meg teljesen, de „megtörtént az első, megfordíthatatlan lépés”. Igen, megfordíthatatlan. Hiába igyekszik az Együtt 2014 nevű képződmény, a jogfolytonosság általuk szorgalmazott ismételt megszakítására vélhetően csak egy törpe minoritás vevő. Keresztény és magyar ember ilyen törekvést nem támogathat.



Szalay László