Görögország a polgárháború felé sodródik


A nyugati média munkatársai többnyire különbözőképpen tudósítanak a Görögországban uralkodó állapotokról, de egy valami szinte minden jelentésben közös. Utalásokat tesznek egy a tömeg hangulatában bekövetkezett mély változásra, amit az újabb megszorítások megszavazása idézett elő. Az embereken eluralkodott a reménytelenség - a Russia Today helyszíni riportja szerint pedig már mutatkoznak jelei egy kialakulóban lévő polgárháborúnak. 

Görögország polgárháborús helyzetbe süllyedhet, ha Athénban a tisztviselők rövidesen be nem jelentik az államcsődöt, semmissé nem nyilvánítják az államadósságot, és nem kezdik el adósság nélkül, az alapoktól fogva újjáépíteni a görög gazdaságot. A parlament nemrég elfogadott egy újabb megszorító csomagot. Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi helyzet nem változik mindaddig, amíg be nem ismerik, hogy a csőd már bekövetkezett. Bár többnyire a kormánypárt retorikájában is az összeomlás elkerüléséről van szó, továbbra is azzal ámítják a tömeget, hogy a megszorítások célja a teljes gazdasági összeomlás elkerülése, ami nyilvánvaló hazugság. A görög helyzet már évek óta csak körbe-körbe halad. A kormány csak néhány hónapra tervez, majd jönnek az újabb megszorítások, az újabb tiltakozások. Gyakorlatilag állandó tüntetés van folyamatban. Tegnap a délelőtt folyamán újabb ezrek érkeztek Athénban a munkaügyi minisztérium épülete elé, hogy tiltakozzanak a kormány által november 7-én elfogadott újabb megszorítások ellen, melyek újabb bércsökkentést és adóemelést tartalmaztak. 

A RT helyszíni tudósítói által megkérdezett tüntetők többen mondták, hogy itt már nem több vagy kevesebb pénzről van szó, hanem egyszerűen maga a megszorítás akkora terhet ró a családokra, hogy a túlélésük vált kérdésessé. Görögországban az emberek dühe robbanni fog, és a megmozdulások egyre erőszakosabbá válnak. Ez történik, ha nyílt támadást hajtanak végre egy nemzet önrendelkezése ellen. Mert az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hármasa által végrehajtott művelet egy ilyen támadás volt. Gátlástalanul elkövetnek mindent azon igyekezetükben, hogy az eurozóna tagállamait egyetlen kormányzat alá vonják. Mindeközben nem nehéz észrevenni a rendszer leépülését. Az újabb megszorítások részeként 50%-kal csökkentették az egészségügy, és 30%-al az oktatás által elérhető keretet. Becslések szerint, minden harmadik, az egészségügyben dolgozó munkásnak számolnia kell állása elvesztésével, és az egészségügy felszereltsége a közeljövőben már jogosan nevezhető tudatos népirtásnak. A fizetések és nyugdíjak átlagosan 40%-kal csökkentek az IMF által követelt megszorító intézkedések miatt, és átlagosan minden ötödik görög állampolgár tartósan munkanélküli.

Felmerül a kérdés: mi a rosszabb a görögöknek: ha Görögországot kizárják az eurozónából és bejelentik az államcsődöt, vagy ha újabb megszorításokat hajtanak végre? Ki kell jelentsük: egyértelmű, hogy a megszorítások. Hogy az újabb hitelfolyósítások kiutat jelentenének a válságból? Ezt teszik újra és újra, de aki csak logikusan végig tudja gondolni ezt a helyzetet, az láthatja, hogy a görög nép számára ez teljesen értelmetlen, a helyzet semmit nem javul attól, hogy a kormány újabb hiteleket kap. Nem lesznek újabb munkahelyek, nem javul az oktatás helyzete, az egészségügy életveszélyes, a becsületes munkást pedig saját otthonából lakoltatnák ki. A görög politikai erők képtelenek erre a helyzetre logikus választ megfogalmazni. Egy részük az izlandi modellt tartja követendő példának - hogy megmondják a bankoknak, sajnálom, de kölcsönadtad ezt a pénzt, most pedig elveszítetted, mert nem tudjuk miből visszafizetni. Egyelőre még csak Görögországról beszélünk, de egyértelmű, hogy ez a folyamat nem áll meg Görögországnál. Egész Európa erre az útra fog lépni. Ezért van ott az ESM erőltetése minden paragrafusban, ezért akarnak egyre több és több hatalmat adni Brüsszel kezébe. Mindezek ellenére a hitelválság nem áll meg Görögországnál. Ahol egy nemzet önrendelkezésébe ilyen súlyosan beavatkoznak, ott teljesen érthető a nép lázadása. Márpedig az Európai Unió az európai nemzetek önrendelkezésének utolsó darabkáit is porrá akarja zúzni.

A tüntetések egyelőre következmény nélküliek a kormányra nézve. Görögországban az emberek már saját magukat ölik meg a parlament előtt, miközben a parlamentben zavartalanul megszavazzák az újabb megszorításokat. Ennek ellenére, amiről a helyszíni beszámolók tudósítanak, az mindent elárul: a választások után a tömeg hangulatában döbbenetes változás állt be. Egyre többen - főleg az idősebbek közül - végső reményüket veszítették el azzal, hogy a bejuttatott képviselők cserbenhagyják őket. 300 képviselőből 153 megszavazta az újabb hitelt és újabb megszorításokat, ami az emberek hangulatára lesújtó hatással volt. Egyre többen veszítik el a végső reményt a megélhetési viszonyok javulására, az ország pénzügyi helyzetének rendeződésére. És egyre többen vannak azok, akiknek már nincs vesztenivalójuk. A karhatalom még képes arra, hogy a tömegeket visszatartsa, de nem képesek megakadályozni az egyre inkább rendszeresnek mondható, nyilvános öngyilkosságokat. Egy ilyen helyzetben elképzelhetetlen, hogy ne alakuljon ki polgárháborús helyzet. Vasárnap az ország parlamentje jóváhagyja a költségvetést a következő évre. Mindegy, hogy ebben mi szerepel, a pénzügyi helyzet addig nem fog változni, amíg be nem jelentik, hogy csődbe mentek, és nem jelzik az Európai Unió, az EKB és az IMF felé, hogy beszüntetik a hiteltörlesztést. 

Ehhez vezetett a piaci kapitalizmus. Vissza kell térni egy egészséges gazdasághoz, ami teljes mértékben szakít az előzményekkel, és a semmiből kezdi újjáépíteni az országot. Az embereknek már hiába mutogatnak statisztikákat, költségvetési egyenlegeket és kimutatásokat. Sorra mennek tönkre a vállalkozások, és ennek messze nincs vége. A kölcsön kapott virtuális vagyonokkal nem érnek el semmit. Munkahelyeket kell teremteni. Az emberek nem akarják a fejük fölé az elnyomó hatalmat, aminek az Európai Unió a maga komótosságában épp a jogi kereteit építgeti, és ami a boldogulásukkal mit sem törődik, csak tartalékban tartott munkaerőként kezeli őket. Bár Görögországban nem lépett még nyilvánosságra olyan politikai erő, ami valós kiutat tudna felmutatni az elkeseredett tömegeknek, emiatt a kialakulóban lévő helyzet sokkalta veszélyesebb. Mert az elkeseredettség fogja megszülni, és mert egyre nagyobb tömeget alkotnak azok az emberek, akiknek már nincs vesztenivalója.

Forrás: Hídfő.net