Az euróövezet felbomlása nem lenne világkatasztrófa


Az euróövezet néhány gyengébb tagállam távozására szorítkozó részleges felbomlása nem okozna világgazdasági katasztrófát, és a Lehman Brothers amerikai nagybank csődje után elhatalmasodott globális pénzügyi válsággal ellentétben hosszabb távon akár kedvező gazdasági hatásai is lehetnének - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a fejleményre a piaci szereplők széles köre számít.

A Lehman négy évvel ezelőtti összeomlásának a Capital Economics elemzői szerint éppen azért voltak rendkívül súlyos globális következményei, mivel a bankot mindenki túl nagynak tartotta ahhoz, hogy csődbe mehessen, egészen addig a pillanatig, amíg a csőd végül mégiscsak bekövetkezett. Ezt jelezte, hogy a Lehman kötelezettségeinek törlesztéskockázatára kínált piaci biztosítási cseretranzankciók (CDS) árazásai néhány héttel a csőd előtt is mindössze 300 bázispont környékén jártak. Belgium - az egyik leggazdagabb eurótagállam - szuverén törlesztéskockázatának CDS-középárfolyama az elmúlt évben járt 400 bázisponton is.

Mindemellett a kis perifériális eurótagállamok részaránya a világgazdaság összteljesítményén belül "elenyésző".

A ház londoni elemzői közölték: központi forgatókönyvük az, hogy Görögország, valamint esetleg Portugália és/vagy Írország előbb-utóbb elhagyja az euróövezetet, a valutauniós gazdaságpolitikai döntéshozók ugyanakkor várhatóan mindent elkövetnek Spanyolország és Olaszország távozásának megakadályozására.

A Capital Economics szakértőinek számításai szerint Görögország, Portugália és Írország egyenként 2 százalékkal vagy ennél kevesebbel részesedik az euróövezeti gazdaság összesített kibocsátásából, a világ teljes GDP-értékén belül pedig hozzávetőleg 0,3 százalék a részarányuk.

Ha azonban e kis eurógazdaságok távozása nyomán olyan nagy déli tagállamok is kilépnének az euróövezetből, mint Spanyolország és Olaszország, annak már sokkal súlyosabb tovagyűrűző globális hatása lenne.

A cég szakértői kimutatták, hogy Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália és Írország együtt már 6,4 százalékkal részesedik a globális GDP-értékből, az euróövezet hazai össztermékének 34 százalékát adják, összesített bruttó külső adósságuk a világgazdaság éves össztermékének 10 százalékához közelít, és 1900 milliárd eurós együttes nettó küladósságuk is csaknem a 4 százaléka a globális GDP-értéknek.

Ehhez képest a Lehman Brothers kötelezettségállománya, amely 600 milliárd dollárt tett ki az összeomlás pillanatában, csekélynek volt mondható: ez mindössze az 1,1 százalékát tette ki a világgazdaság GDP-értékének, vagyis az öt perifériális eurótagállam jelenlegi bruttó külső adósságállományának 11 százalékával volt egyenlő.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint valószínűleg ezek az aránypárok magyarázzák azokat az elemzői becsléseket, amelyek alapján az euróövezet felbomlásának hozzávetőleg tízszer súlyosabb világgazdasági hatásai lennének, mint a Lehman Brothers bukásának.

A ház szakértői szerint azonban ez - még a nagy déli eurótagállamok távozásának feltételezése esetén is - "túlzottan borúlátó" előrejelzés, elsősorban azért, mert a Lehman végzetével ellentétben az euróövezet részleges felbomlása nem lenne hatalmas meglepetés. A Capital Economics elemzői e véleményüket egy grafikus modellszámítással támasztják alá, amely több befektetési eszköz kockázati felárainak összevetésével kimutatja, hogy a piaci szereplők az idei év legnagyobb részében legalább 50 százalékos eséllyel árazták az euróövezet valamilyen formában 2013 végéig bekövetkező felbomlását.

A cég szerint emellett valószínűleg azért sem járna olyan súlyos következményekkel az euró részleges felbomlása, mert a döntéshozók most felkészültebbek a vészintézkedésekre, mint a pénzügyi válság előtt voltak. A globális pénzügyi válság ugyanis "kemény kiképzésben" részesítette a kormányokat és a jegybankokat egyaránt - fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint az euróövezet részleges szétesésének a kezdeti sokk után potenciálisan több kedvező következménye is lehetne. A cég ezek közé sorolja, hogy a távozó eurótagállamok új, saját valutájuk leértékelésével erősíthetnék versenyképességüket. A központi eurógazdaságok számára a részleges felbomlás ugyan felértékelődéssel járna, de ez belső fogyasztásösztönző intézkedések meghozatalára ösztönözhetné a döntéshozókat, és így ezek a gazdaságok is egyensúlyosabb helyzetbe kerülhetnek. A Lehman Brothers összeomlásának semmiféle ilyen kedvező mellékhatása nem volt - fejtegetik forgatókönyvükben a Capital Economics londoni elemzői.

Más nagy londoni házak ugyanakkor korántsem ennyire derűlátók.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) egy korábbi elméleti szimulációja szerint például ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok hazai összterméke a legutóbbi csúcsértékhez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is.

Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve alapján a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, de a legsúlyosabban érintett országokban megközelítené az 50 százalékot. Az EIU szerint ezek a hatások idővel enyhülnének, de mindenképpen évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre. (Forrás: bumm.sk)


Hitel-Világ-Stádium: Illetve ferdítés nélkül; soha nem fog visszatérni az európai életszínvonal, sem a világ életszínvonala a válság előtti szintre, mert egész egyszerűen a kibontakozó energia válság ezt nem teszi lehetővé. Kár illúziókba ringatnia magát bárkinek is ezzel kapcsolatosan, ugyanis sokkal inkább lenne helyénvaló, valami középkori életszínvonal felvázolása. Így nem kell akkorát csalódnia az optimista, pozitív gondolkozású hívőknek, amikor a szép álomból ébredni kell. Jönni fog még minden túlzás nélkül, hektáronkénti 1-2 tonnás termésátlagot követő globális élelmiszerhiány, ami milliók életét követeli majd. Persze van lehetőség a műanyag élelmiszerek előállítására, mint arról már be is mutattunk, egy előre haladott  kísérleti szakaszban tartó megoldást, amikor a szennyvíz iszapot, a székletet, az emberi ürüléket használják fel élelmiszer előállításra. Jó étvágyat hozzá a feltalálóknak…


HVS