A kozmetikázott inflációs adatoktól a hiperinflációig


Jó hírek nincsenek és hazudik, aki optimistán fényt merészel belelátni az alagút végébe! Lehet-e manapság hinni a kormány által közölt gazdasági adatoknak? Az Egyesült Államokban például sok vita alakult ki mostanában az igencsak furcsa foglalkoztatottsági számok körül, de, ami ennél is fontosabb, hogy az inflációs adatoknak sincs sok köze a valósághoz. 1978 óta több mint húsz alkalommal változtatták meg az inflációs ráta kiszámításának képletét. Az ország vezetői folyamatosan új módszereket keresnek, hogy az infláció mértéke alacsonyabbnak tűnjön a valóságnál.

John Williams, a shadowstats.com munkatársa szerint, amennyiben az inflációs adatokat ma is ugyanazzal a módszerrel számítanák ki, mint amivel 1990-ben tették, az infláció jelenlegi mértéke 5% lenne. Ha pedig az 1980-ban alkalmazott számítást választanánk, az inflációs ráta 9% lenne. Ehelyett elvárják tőlünk, hogy elhiggyük, az infláció mindössze 2% körül mozog az Egyesült Államokban. Aki szokott vásárolni vagy tankolni, nyilván tudja, hogy az árak ennél sokkal komolyabb mértékben emelkedtek.

John Williams nem az egyetlen személy, aki megpróbál fényt deríteni a valós inflációs adatokra. Az Amerikai Gazdasági Kutatóintézet adatai szerint például tavaly 8 százalék volt az infláció mértéke az USA-ban. 

Pittsburgh NPR hírcsatorna a következőket írta weboldalán:
"A kormány szerint a fogyasztói árak csupán nagyon kis mértékben emelkedtek a tavalyi év során. Aki úgy érzi, hogy az élet sokkal drágább lett, hasonlóan gondolkozik, mint az Amerikai Gazdasági Kutatóintézet.
Az amerikai statisztikai hivatal fogyasztói árindexe szerint az infláció mértéke 3,1% volt 2011-ben. Az Amerikai Gazdasági Kutatóintézet napi árindexe szerint viszont a mindennapi élet kiadásai 8%-kal emelkedtek tavaly. Ez azért van, mert az általuk alkalmazott képlet figyelembe veszi a lakhatással, gépjárműhasználattal, bútorokkal, háztartási készülékekkel és egyéb gyakran vásárolt termékekkel kapcsolatos kiadásokat is."

Melyik adatnak higgyünk?

Zerohedge a következőket írta például:
"A 2012 szeptember hónapra vonatkozó alap fogyasztói árindex (base CPI), ami olyan triviális tényezőket, mint az élelmiszer és energiaárak nem vesz figyelembe, mindössze 0,1%-ot emelkedett. Azon kiváltságosok számára viszont, akik még mindig esznek és van munkahelyük, ahová autóval jutnak el, az emelkedés 0,6% volt. Bár lassan a két halmaz metszete – azok, akik esznek ÉS autóval járnak – olyan kicsi, hogy már említést sem érdemel."

Az eddigi áremelkedéseket figyelembe véve a legtöbb ember nehezen veszi be a hivatalosan közölt adatokat, pedig ez semmi ahhoz képest, ami néhány hónapon belül várható, hiszen az idei szezonban tapasztalt aszály rendkívüli módon súlyosbíthatja a helyzetet.

Reuters a következőket írta:
"Az 50 éve nem tapasztalt mértékű aszály eredményeként az amerikaiak kénytelenek lesznek mélyebben a zsebükbe nyúlni, ha bizonyos luxuscikkekhez szeretnének hozzájutni a jövőben. Ilyen luxuscikk például a megfizethető hús.
Az aszály által megtizedelt legelők miatt a gabonaárak az egekbe szöktek és a szintén emelkedő takarmányárak miatt sok gazda kénytelen volt egész állományát vagy annak egy részét levágni. Ennek eredményeként a rendelkezésre álló húsmennyiség csökkeni, a húsárak pedig növekedni fognak."

Hiába a mindent megvető optimizmus, sajnos Magyarországon is hasonló helyzet várható, mint Amerikában.

Pénzcentrum.hu a következőképpen foglalta össze a helyzetet: 
"Akár 30 százalékkal is drágulhatnak a sütőipari termékek, így a kenyér is, mivel az idei év aszályos időjárása miatt jelentős mértékben emelkedik az alapanyagok ára. A hús- és tejtermékeknél 20 százalékos áremelkedés várható. Fokozza a problémát, hogy Magyarországon a takarmányozás kukorica alapú, amelyből jelentős termékcsökkenés várható. Ha csökken a termelés, csökken a kínálat, az árak emelkednek. Nagyon sokan úgy dönthetnek, hogy képtelenek kigazdálkodni a költségeket, és felszámolják az állományt, ez a folyamat már el is indult."

Sokan nem veszik figyelembe, de a vízdíjak is jelentősen emelkedtek az utóbbi években. Egyes területeken az Egyesült Államokban a városi víz ára megháromszorozódott 12 év alatt és egyes szakértők szerint évente további 5-15 százalékos emelkedés várható.

Hiába az egyértelmű, mindenki számára látható tények, az amerikai Fed kitart amellett, hogy az árak stabilak. Tulajdonképpen az „alacsony infláció” volt az egyik indok, amiért az amerikai központi bank szerint a mennyiségi enyhítés, értsd, pénznyomtatás, jó döntés volt. (???)

Ugyanezt gondolták a Weimári Köztársaság idején is a 20-as években. Nekik, mint tudjuk, nem vált be.
Szóval este, amikor a barátokkal a világ helyzetéről vagy arról beszélgettek, hogy mibe érdemes pénzt fektetni, az alábbi áttekintő táblázat segíthet kicsit perspektívába helyezni a dolgokat.

Julian Callow, a Barclays elemzője, mindent összefoglalt, amit a világ pénzügyi egyensúlyáról és a legfontosabb szereplők gazdasági teljesítményéről tudni szerettünk volna (de nem mertünk utánanézni) ebben a praktikus táblázatban:

A GDP-hez viszonyított százalékban
Végül is, megcsinálták ezt a rövidfilmet. Szerintem azért, hogy mindenki készüljön a legrosszabbra. (a szerkesztő)



Forrás: The American DreamZero Hedge

Kapcsolódó videó: Euro és a Dollár bedőlésről

HVS